A kalkulátor fejlesztés alatt
Mennyi vagyonadót fizetne 2027-től?
Hamarosan elindul a kalkulátorunk, amellyel néhány perc alatt megbecsülheti, érinti-e Önt a tervezett vagyonadó, és nagyságrendileg mekkora teherrel kell számolnia. Iratkozzon fel, és elsőként értesítjük az indulásról.
- tervezett értékhatár
- 1 Mrd Ft
- éves kulcs (100 Mrd Ft felett 1,5%)
- 1%
- becsült érintett család
- 10–20 ezer
Értesítést kérek az indulásról
Csak a kalkulátor indulásáról és a vagyonadó fontos fejleményeiről írunk. Bármikor leiratkozhat.
Köszönjük a feliratkozást!
Elküldtük a megerősítő levelet a(z) címre. Amint elindul a kalkulátor, elsőként értesítjük.
Vagyonadó kisokos
Amit ma érdemes tudni a tervezett magyar vagyonadóról
Rövid összefoglaló a jelenleg ismert tervekről. A részletszabályok még nem véglegesek, ezért az itt leírtak tájékoztató jellegűek.
Mi az a vagyonadó?
A vagyonadót nem a jövedelem vagy a fogyasztás, hanem a meglévő vagyon után kell megfizetni. Jelző nélkül általában az általános (minden vagyontárgyra kiterjedő) és nettó (a tartozásokkal csökkentett) vagyonadót értjük alatta.
Magyarországon jelenleg nincs általános nettó vagyonadó, bár a telek- és építményadó is egyfajta vagyonadó. A tervek szerint az érintettek 2027-től válhatnak adókötelessé.
Milyen vagyonelemeket érinthet?
Ingatlanvagyon
Lakóingatlan, befektetési célú ingatlan, iroda, üzlethelyiség, nyaraló, telek. Az egyik legnagyobb kérdés az értékelés módszertana.
Vállalkozói vagyon
Társasági részesedések, üzletrészek. Kockázatot jelenthet a tulajdonosi struktúra, a nemzetközi érintettség és a vagyonértékelés módja.
Pénzvagyon és kripto
Készpénz, bankbetét, állampapír, kriptovaluták és tokenizált eszközök. Kihívás a devizás tételek, külföldi számlák és az árfolyam-ingadozás kezelése.
Értékpapírok
Részvények, kötvények, befektetési jegyek, ETF-ek, TBSZ. A nem jegyzett, illikvid eszközöknél értékelési bizonytalanság merülhet fel.
Külföldi vagyonelemek
Külföldön tartott ingatlanok, számlák, befektetések és részesedések. Az adóügyi illetőség határozza meg, mi tartozik az adóalapba.
Ingóságok, luxusvagyon
Műkincsek, festmények, ékszerek, nemesfémek, hajók, autók, gyűjtemények. Kérdéses lehet a tulajdonlás igazolása és az értékelés.
Értékhatár és adókulcs
Jelenleg ismert tervek szerint
Az 1 milliárd forint feletti nettó vagyonrész után évi 1%, a 100 milliárd forint feletti rész után évi 1,5% adót kellene fizetni.
- 1 Mrd Ft-ig0%mentességi határ
- 1–100 Mrd Ft közötti rész1%évente
- 100 Mrd Ft feletti rész1,5%évente
- A kulcsok sávosan, csak az adott határ feletti részre vonatkoznak: egy 150 milliárd forintos vagyonnál az 1 és 100 milliárd közötti rész 1%-kal, a 100 milliárd feletti 50 milliárd 1,5%-kal adózik.
- Az adóalapot nettó szemlélettel számolják: a vagyonelemekből levonhatók az azokat terhelő hitelek, kölcsönök.
- A külföldön és vagyonkezelőknél tartott eszközök is beszámítanak, a tervezet pedig számos szabállyal nehezíti a kijátszást.
- Elsősorban magánszemélyek vagyonát célozza, de az adóalapnál valószínűleg figyelembe veszik a házastársat és a kiskorú gyermekeket is.
- Nem csak a szupergazdagokat érintheti: ha a családi cég, az ingatlanok, a befektetések és a bankszámlák értékét összeadjuk, sokan átléphetik a küszöböt.
- Egy nominális összeghatár nem veszi figyelembe a vagyon szerkezetét, és az infláció vagy az ingatlanárak emelkedése miatt a vagyon értéke néhány év alatt jelentősen változhat.
Miért nem elég az adóalapot nézni?
A kérdés nemcsak az, hogy mekkora lesz az adóalap, hanem az is, miből fizethető ki az évente jelentkező teher. Az ingatlan vagy a cégtulajdon nem alakítható könnyen készpénzzé értékvesztés nélkül.
Ha a vagyon nagy része illikvid, az adó megfizetéséhez osztalékot kell kivenni, eszközt értékesíteni vagy hitelt felvenni. Az értékelés is kulcskérdés: tőzsdén nem jegyzett cégnél, műtárgynál vagy nagy értékű ingatlannál néhány százalékos eltérés is jelentős adóalap-különbséget okozhat.
Vagyonadó Európában
Európában jelenleg három országban működik általános vagyonadó. Magyarország a negyedik lehet.
Svájc
1% alattSzéles adóalap, kevés kivétel, alacsony kulcsok. Nem torzítja a vagyon szerkezetét, és más adónemekkel együtt kiegyensúlyozott terhelést ad.
Norvégia
0,85–1,1%Állami és helyi szinten is kivetik. A bevételek a közszolgáltatások finanszírozását segítik.
Spanyolország
0,2–3,5%Régiófüggő, progresszív rendszer, amely több mentességet is tartalmaz.
Hogyan érdemes felkészülni?
- 1. lépés
Vagyonelemek feltérképezése
Pontos, átfogó kép a vagyonról: milyen eszközök, milyen jogi formában, mennyire koncentráltan és mely országokban.
- 2. lépés
Értékelési és likviditási kockázatok
Mi számít piaci értéknek az egyes elemeknél, és miből fizethető ki az éves adó, ha a vagyon nagy része nem likvid.
- 3. lépés
Alternatívák modellezése
Szakértővel érdemes áttekinteni a jogszabályi lehetőségeket: holdingstruktúra, generációs vagyonátadás, eszközösszetétel, illetőség.
Hírek a témában
Válogatott friss cikkek hazai és nemzetközi hírportálokról a vagyonadóról.
- Brutálisan körbebástyázta a vagyonadót a Tisza-kormány (új lapon nyílik)
A tervezet 1 milliárd forintos mentességi határt és 100 milliárd forint felett 1,5%-os kulcsot irányoz elő, számos szabállyal nehezítve a kijátszást. Szakértők szerint a cégértékelés, a vagyonkezelők és a külföldi tulajdonosok kezelése még kérdéses.
- Jön a vagyonadó az arányosabb közteherviselésért (új lapon nyílik)
A kormány egymilliárd forint feletti vagyon után 1%-os vagyonadót javasol, a külföldön és vagyonkezelőknél lévő eszközöket is beszámítva. A csomag a katát és az ekhót is érinti.
- Vagyonadó – a Telex összes cikke a témában (új lapon nyílik)
A Telex témaoldala a vagyonadó-tervezet legfrissebb híreivel, elemzéseivel és szakértői véleményeivel.
Gyakori kérdések
Van jelenleg Magyarországon vagyonadó?
Jelenleg nincs általános nettó vagyonadó, de a telek- és építményadó is egyfajta vagyonadó. A tervek szerint az érintettek 2027-től válhatnak adókötelessé.
Kit érinthet a vagyonadó?
Azokat a magánszemélyeket, illetve családokat, akiknek nettó vagyona meghaladja az 1 milliárd forintot. Becslések szerint ez 10–20 ezer családot érinthet, és jellemzően jelentős ingatlanvagyonnal, cégrészesedéssel vagy befektetési portfólióval rendelkezőket.
Hogyan számítják a nettó vagyont?
A nettó vagyon az összes eszköz (ingatlan, céges részesedés, értékpapír, kriptoeszköz stb.) és a kapcsolódó kötelezettségek, például hitelek különbözete. Kulcskérdés, milyen módszertannal állapítják meg az egyes vagyonelemek piaci értékét.
Hogyan értékelik a nem tőzsdei cégrészesedést?
Történhet könyv szerinti értéken, diszkontált cash-flow módszerrel vagy piaci összehasonlítással. Az alkalmazott módszer jelentős eltérést okozhat az adóalapban.
Mi történik, ha a vagyonom nagy része nem likvid?
Az adófizetéshez szükséges pénzt külön elő kell teremteni, például osztalékkivétellel, eszközértékesítéssel vagy finanszírozással. Ez likviditási és cash-flow tervezési kérdéseket vet fel.
A külföldi eszközök is beleszámítanak?
Sok ország a rezidensek teljes, globális vagyonát adóztatja. A hazai tervek szerint sem maradnának ki teljes vagyontípusok, így a külföldi ingatlan, értékpapír vagy részesedés is érintett lehet. Az adóügyi illetőség ezért meghatározó.
A kriptoeszközök is a vagyon részét képezik?
A legtöbb nemzetközi gyakorlat vagyonelemként, piaci értéken veszi figyelembe őket. A volatilitás és a külföldi tőzsdék használata értékelési és dokumentációs kérdéseket vet fel.
Segíthet a bizalmi vagyonkezelés vagy alapítvány?
Egyes struktúrák módosíthatják a tulajdonosi és rendelkezési jogviszonyokat, de a vagyonadó megkerülésére nem alkalmasak, és generációs, öröklési, adózási következményekkel is járnak. Minden esetben alapos vizsgálatot igényelnek.
Miért nem elég egy egyszerű kalkuláció?
A tényleges teher függ az értékeléstől, a vagyon szerkezetétől, a likviditástól és a nemzetközi érintettségtől. A kalkulátor nagyságrendi becslést ad; a végleges kép kialakításához érdemes szakértővel konzultálni.